december

Két hét múlva már össze leszek csomagolva.
Aztamindenit.
Még mindig rengeteg a dolgom, sőt...
De a képeket nem felejtem el, mindent be fogok pótolni, amit beígértem, még időben.
Ez az utolsó teljes hét. Jövő héten már csak két nap lesz tanítás, utána kreatív napok meg performance night megint, és vége...
És nemrég csekkoltam meg, hogy UTOLSÓ NAP a mi csoportunk mosogat :D Nem hittem el, de tényleg!
A heti két prezentáció mellett mostmár az otthoni dolgokba is bele kell húznom, szakdoga ezerrel, meg a házi, amit péntekig kell(ene) visszaküldenem, hogy elfogadják a gyakorlatomat...
Muszáj erre is koncentrálnom. Így talán könnyebb lesz visszarázódni a hétköznapokba, hogy mihamarabb szembenézek vele.
Minden napot élvezünk és szeretünk, változatlanul, bár már érezhető, hogy nemsokára ki-ki megy tovább a maga útján. Felfogni persze még nem tudja senki, de itt kering a levegőben.
(Én akkor is azt mondom, hogy két hét az mégiscsak két hét, nyaralásból például ideális, és csakazért sem hagyom magam elkedvetleníteni, punk-tum.)
Szombaton lakásbúcsúztatót tartott Niko & Rod-össze sem lehet hasonlítani a lak-avatóval.
Szerintem ők sem erre számítottak...
legutóbb szépen körbeültük az asztalt, és csak később kezdtek táncolni páran, ehhez képest most nem volt ember a talpán, aki le mert volna ülni. Kb. ostrom alá vettük a házat :D
Az éjszaka további részét inkább nem részletezném, elég csúnyára sikeredett, de végülis vasárnapra kihevertük...
Tegnap rakott krumpli-evészetet tartottam az én drága contact groupomnak, hazai kalbásszal, és nem azért mondom, de isteni lett.
(Három kiló krumpli, két hatalmas tepsi, nyolcan faltuk fel az utolsó morzsáig. Megérte :)
Az emberek meg szeretnek pletykálni, és mindig jókat mosolygok, mikor megtudom, kivel hoztak hírbe éppen.
('Azt hallottam, hogy... de ez nem pletyka, ez teljesen biztos, hogy így van...')
Csak éppen az illetékeseket felejtik el megkérdezni, van-e alapja neki...
Szórakoztató minden esetre.

Pár kép a péntekről, ami még vállalható:

Teltház megint.

Bolondos japánok. Kettő az én kis csoportomba tartozik ám! (Takumi-balra; Megumi-balról a harmadik.)

Dansk Pilsner és a legújabb fülbevalóm. (Csoda, hogy átvészelte az estét...)

Buták és mindig komolyodós arcot vágnak, mikor mosolyogni kellene :)

Ő nagyon szeret mosolyogni.

Ezzel a rendkívül előnyös fotóval zárul mára a mókatár.
Szép álmokat.