itthon

Megjöttem.
Élek, virulok!
(Inkább élek-létezem, mint virulok, de az is valami...)
Ha megmutatom, mit hoztunk létre az elmúlt öt napban, nem fogjátok elhinni!
Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom: ez volt a leghasznosabb dolog, amit valaha csináltam.
Házat/játszóteret építettünk apróságoknak, a semmiből.
Még mindig nem hiszem el, hogy készen van, áll, tesztelték. Nahát az, mikor az első lábacskák ugrándozni kezdtek a játékokon, amiket mi építettünk, hát az... olyat még nem éreztem.
Millió kép közül kell válogatnom, de fent lesznek hamarosan.
Meg majd mesélek is.
Szép volt, jó volt, de elég volt.
Napi hét óra munka a szabadban/konyhában, nem könnyű.
És hiányoztak a többiek nagyon. (Tizennégy vállalkozó szellem lakott együtt, a többiek máshová mentek vagy itthon maradtak, mi jöttünk csak egy nappal később.)
Hihetetlen jó volt hazatérni, mindenki minket várt, a nyakunkba ugrottak, mintha legalábbis egy űrutazásról tértünk volna vissza.
Martától kaptam welcome-csokit/sütit/gyümölcsöt, meg teleragasztotta az ajtómat mindenfélével, nagyon drága.
Kana vett nekem egy óriási Kittis marshmallow-t Svédországban, csak, mert tudja, hogy szeretem.
Jó újra itthon, sokan, a régiben, a kisszobámban.
A füstölthal-szagot meg majd igyekszem kimosni a ruháimból.
Apropó, ki kellene pakolni végre...
Még jövök.